Újabb termálfürdőt terveznek a városba

Újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon a meglévő, a városba számos turistát vonzó Nymphaea élményfürdő mellé, a projektről lakossági közvitát hirdettek.

Az önkormányzat közleménye szerint a váradőssi termálfürdőt a meglévő strand területén alakítják ki, melyet inkább az idősebb lakosok látogatnak.

A városban működő, hét éve épült Nymphaea akvaparkkal ellentétben ez inkább a relaxáció helye lesz, nem a szórakozásé. Előbbit ugyanis többnyire kisgyerekes családok keresik fel.

A projekt szerint az új termálfürdőben beltéri és kültéri medencék, napozó és wellnessrészleg, fitneszterem, étterem, mediterrán növényekkel beültetett kert is lesz. Uniós pénzből, két év alatt építenék meg a tervek szerint.

A fürdő a rendelkezésre álló terület kétharmadát foglalja majd el, 32 ezer négyzetmétert, a strand továbbra is megmarad. Az épületegyütteshez egy 150 férőhelyes parkoló is tartozik majd.

Nagyváradon a városi strand helyén épült Nymphaea élményfürdő az önkormányzat egyik legjövedelmezőbb beruházása. Szeptemberi adatok szerint hétéves fennállása alatt 2,1 millión látogatták meg, 9,5 millió euró profitot termelt.

Főleg belföldi turisták keresik fel, Erdélyből és Dél-Romániából is érkeznek vendégek, akik korábban a román-magyar határ melletti magyarországi fürdővárosokat, vagy a közeli Félix- és Püspökfürdőt látogatták főleg.

A szecessziós palotáiról és termálforrásairól híres Nagyváradot 2020-ban nyilvánították országos jelentőségű idegenforgalmi helyszínné.

 

Fotó: az új termálfürdő látványterve a város hivatalos honlapján

 

Szent László királyunk megérkezett a várba

Elkezdődtek kedden Szent László király lovasszobrának összeszerelési és felállítási munkálatai a nagyváradi várban. A nagyváradi önkormányzat és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös közleményében azt írta, hogy a lovasszobrot mintegy két hét alatt állítják fel a korábban elkészített talapzatra. A szoboravatás időpontját ezt követően közlik. \"Ezzel a szoborral Nagyvárad kulturális öröksége új alkotással gazdagodik, amely az elismert művész, Deák Árpád munkája\" - írták.

Azt is közölték, hogy a Ronde Bosse Art Kft. képviselői kedden elkezdték az összeszerelési munkálatokat.

Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelős tanácsosa az MTI-nek elmondta, hogy a lovasszobrot darabokban vitték be a vár területére, egészben ugyanis nem fért volna be a szűk középkori kapun. Elmondta: az avatás időpontjáról a szobor tulajdonosaként a püspökség az önkormányzattal egyeztetve dönt.

A Maszol.ro szerint az egyik lehetséges időpont szeptember 12., mivel 1390-ben ezen a napon szentelték fel I. László király (1077-1095) első váradi szobrát, amelyet a kolozsvári Márton és György mesternek tulajdonítanak. Ezt 1660-ban a várat elfoglaló törökök beolvasztották.

A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.

 Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással \"történelmi igazságot tesznek\" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része - mondta.

Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.

Az 5,3 méter magas lovasszobor a Nagyváradon és Erdélyben több köztéri szobrot jegyző Deák Árpád alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek.

A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállítandó alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.

A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, a Szent László-téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín.

Az európai források alapján restaurált erődítmény a város fontos műemléke. Szent László itt építtette meg az első váradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vált és kultusza hatására utóbb több magyar uralkodót is e helyen helyeztek örök nyugalomra.

 

Felújítják az egykori Rimanóczy szállónak és gőzfürdőnek, valamint a Royal kávéháznak otthont adó épületegyüttest

Nagyvárad történelmi városközpontjában, a szépen felújított szecessziós paloták között, a Bémer téren, évek óta elhagyatottan omladozik az egykori Rimanóczy szálló és gőzfürdő, valamint a Royal kávéház. Úgy tűnik, az impozáns épületegyüttese végre visszakapja eredeti rendeltetését, ugyanis a Városi Urbanisztikai és Területrendezési Bizottság legutóbbi ülésén jóváhagyta a műemléképület teljes rehabilitációjára vonatkozó projektet.

Idősebb Rimanóczy Kálmán, éppen 130 éve, 1891-ben kezdte el az eklektikus stílusú, klasszicista vagy neoreneszánsz és szecessziós elemeket felvonultató épületkomplexum építését. A Bémer térre néző szárny október 15-én nyitotta meg kapuit, amelynek emeleti részén 25 szállodai szoba, földszintjén,  a díszes Royal kávéház kapott helyet. A fényűző Royal színvonalát a korabeli sajtó a budapesti New York kávéházhoz hasonlította. A 27 szobás szálloda, valamint a kád- és gőzfürdőt magába foglaló, Körös-part felőli rész egy évvel később készült el. A létesítmény korszerűségére jellemző, hogy a fürdő, “masage- és villanygyógymóddal egybekapcsolt”, mai szóval wellness részleget is működtetett.

Id. Rimanóczy Kálmán végrendeletében a városra hagyta az épületegyüttes tulajdonjogát, azzal a kikötéssel, hogy mindig meg kell tartania alkotója nevét, és a működtetéséből nyert jövedelmet a szegények és rászorulók megsegítésére kell fordítania. A későbbi városgazdák azonban nem tartották be a zseniális építész feltételeit, a második világháború után államosították, majd az 1989-es rendszerváltást követően privatizálták. Az elmúlt 32 évben gyanús hátterű cégek adták-vették, míg teljesen tönkre menve, használhatatlanná vált. Nevét még a Royal kávéház sem tarthatta meg, az évek során volt Szedosz, Oradea (Nagyvárad), Butoiul de aur (Aranyhordó).  A szálloda és fürdő elnevezését pedig Crișul Repede (Sebes Körös) névre változtatták.

Az épületegyüttes jelenleg Nagyvárad egyik legnagyobb ingatlanbefektetőjének, a Lótusz bevásárló és szórakoztató központ tulajdonosának, Mudura Sándornak a birtokában van.  Az általa képviselt Lotus Center Kft. nyújtotta be jóváhagyásra a Városi Urbanisztikai és Területrendezési Bizottsághoz  azt a rehabilitációs tervet, amely szerint az épület reprezentatív tereinek eredeti funkciói megmaradnak. Továbbra is helyet kap benne egy 4 csillagos szálloda, étterem, kávézó, söröző és kerthelyiség. A fürdőrészt sajnos az egyik régebbi tulajdonos teljesen átépítette, ezért többfunkciós, közösségi térré alakítják, amely összeköti az épületben működő egységeket, és kijárata lesz a nemrég felújított Körös-parti sétányra.

A rehabilitáció megvalósulása után, Rimanóczy Kálmán épületkomplexuma, a városkép és a turisztikai szolgáltatások szempontjából, talán Nagyvárad meghatározó  létesítményévé válhat, amely remélhetőleg az eredeti elnevezését is visszanyeri.

Forrás: denagy.hu

Fotó: nagyváradi városháza

Befejeződött a városháza épületének külső felújítása

Befejeződtek a nagyváradi városháza épületének külső rehabilitációs munkálatai. Mindhárom homlokzaton – Szent László (Unirii) tér, Teleki (Primăriei) utca,  Körös (T. Vladimirescu) utca – lebontották az állványzatokat.

A főtér felőli részen és az oldalszárnyakon az eredeti állapotba hozták a második világháború bombázásai alatt megsérült manzárdosított tetőszerkezetet, felújítva az épület homlokzatán található szobrokat is. 

Az eklektikus stílusú épületegyüttesre, melyet egykor ifj. Rimanóczy Kálmán tervezett, visszaépítették az 1944-ben, a román-szovjet csapatok bevonulásakor találatot kapott kis tornyot, és visszakerült a homlokzatra a turulmadár is. 

Befejezték a belső udvarra néző homlokzatok renovását, ugyanakkor jól haladtak a turisták által látogatható terek felújításával is: a Szent László tér felőli főbejárat,  a díszlépcső, az első emeleti folyosó, a Rimler Károly volt polgármester nevét viselő kisterem és annak előszobája, a Traian Moşoiu tábornok nevét viselő díszterem, jelenleg utóbbi kettő parkettázása folyik.

Fotó: Farkas László

Teljes egészében megújul az egykori premontrei gimnázium

A nagyváradi önkormányzati tanács soros ülésén megszavazta az egykori premontrei gimnázium, jelenleg Mihai Eminescu Főgimnázium átfogó felújítását célzó projekt műszaki-gazdasági dokumentációját és műszaki-gazdasági mutatóit. A beruházás értéke 12 millió euró, a kivitelezés időtartama pedig 36 hónap.

A városháza közleményében azt írja, a rehabilitációra javasolt épület, mely Nagyvárad történelmi központjában található, 1760-1810 között épült és 1874-ben kibővített épület egykor a premontrei rendháznak és gimnáziumnak, valamin jogakadémiának adott otthont. Ma az épület leromlott állapotban van, és teljes felújításra szorul.

Az épület teljes, külső- és belső rehabilitációja a vízvezeték-, fűtés- és elektromos berendezések, a tornaterem és a kerítés felújítását is érinti. A projekt célja a történelmi jelleg megőrzése és erősítése az értékes elemek azonosítása, helyreállítása révén. A Nagyvárad épített örökségét képviselő épületeggyüttes szerepel a Bihar megyei műemlékek listáján.

Fotó: denagy.hu

Megújul a Petőfi-park

A nagyváradi magyarság számára különös jelentőséggel bír a Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-ker, hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyet: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila. A 2,5 hektáros park korszerűsítése jövő tavasszal elkezdődhet, a helyi tanács tegnapi ülésén jóváhagyták a projekt megvalósíthatósági tanulmányát és a műszaki-gazdasági mutatókat.

Történelmi parkról lévén szó, a felújítás során megőrzik a park karakterét és struktúráját, a park 11 pontján történő beavatkozások nem érintik a dendrológiai és történelmi értékű fákat.

A munkálatok során felújítják a sétányokat, helyreállítják a japán kertet és a tavacskát, teljesen megújul a játszótér is. A park központi részén álló szökőkutat felszámolják, helyére kávézó kerül. A parkban új világítótesteket, padokat, pergolákat, és modern, öntisztító toaletteket helyeznek ki, és az öntözőrendszert is kiépítik. Lesz wi-fi, telefontöltési lehetőség, kerékpárparkoló is.

A munkálatok befejezése után 18 079 négyzetmétert foglal majd el a parkosított zöldterület és 318,78 négyzetmétert a játszótér, a japán medence 310,93 négyzetméter nagyságú területen helyezkedik majd el.

A beruházás teljes értéke 10.830.467,29 lej (ÁFA-val együtt) park modernizálásának költségét európai uniós pályázati források biztosítják. A tervezésre és a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás után, a munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődnek.

A Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában található.  Itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra. Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozta a területet, ebből alakították ki a parkot.

A Petőfi-park rehabilitációját a városlakók javasolták a részvételi (participatív) költségvetés keretében, a projektet az Erdélyi Magyar Néppárt is támogatta.

Nagyváradra látogatott a Rimanóczy család

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából idén is elkészültek Nagyvárad ünnepi süteményei. Az alkalmi desszertek ezúttal a város épített öröksége és a mai Nagyvárad arculatát meghatározó építész, ifjabb Rimanóczy Kálmán előtt tisztelegtek. A szervező Ovisuli Egyesület, a Fan Ice cukrászda és az Összefogás Nagyváradért Egyesület ugyanakkor közös megemlékezést is szervezett augusztus 22-én, a Barátok temploma előtt álló Rimanóczy szoborhoz.

A kezdeményezés híre eljutott Rimanóczy Kálmán ma Budapesten élő egyenesági leszármazottaihoz is, akik a közös főhajtásra Nagyváradra érkeztek.

Id. Rimanóczy Kálmánnak ük-, ifj,. Rimanóczy Kálmánnak dédunokáit – Rimanóczy Kálmánt és testvérét Pétert –, valamint Kálmán fiát, Zoltánt és a legifjabbik Rimanóczyt, Zoltán kisfiát, Dánielt Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pető Dalma nagyváradi önkormányzati képviselő, az augusztus 20-i ünnepi sütemények hagyományának megteremtője fogadta.  Az eseményen jelen volt a Rimanóczy család nagyváradi rokona is.

A vendégek a Fan Ice cukrászdában ültek le egy kis beszélgetésre, ahol megkóstolták a Rimanóczy-szeletet is.

Vendégek és vendéglátók együtt hajtottak fejet a Barátok temploma kriptájában a Rimanóczy család márvány emléktáblája és a templom előtt álló, 2020-ban felavatott Rimanóczy-szobor előtt.

 

Fotók: Varga Erzsébet Mandy

 

Felavatták a nagyváradi katolikus egyházmegye anyaországi támogatással kialakított zarándokházát

Felavatták a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség anyaországi támogatással kialakított zarándok- és kulturális központját Nagyváradon.

A 18. században létesült papnevelde visszaszolgáltatott, de sokáig használhatatlan állapotban lévő egykori épületét 250 millió forintos beruházással alakították át negyvenöt zarándok elszállásolására alkalmas, hatvan férőhelyes konferenciateremmel és kápolnával is rendelkező vallásturisztikai központtá.

Az új rendeltetést kapott közösségi teret és használóit Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye püspöke áldotta meg, aki az intézmény átadását követően a magyar közmédiának elmondta: nemcsak zarándokközpontként akarják működtetni, hanem jövőépítő közösségi tevékenységek otthonává is akarják tenni az épületet.

A püspök elmondta: élettel szeretnék megtölteni, kreatív, dinamikus közösség találkozóhelyévé akarják alakítani a sokáig lakhatatlan ingatlant. Kifejtette: azért nevezték el Magyar Zarándokháznak a központot, mert egyrészt az elődök által épített és továbbadott örökség része, másrészt pedig nyitott, befogadó teret akarnak itt létesíteni.

Az intézmény átadásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon a Kárpát-medencében, a közösségek építésére van szükség. Ezért támogatja a magyar kormány a külhoni közösségi kezdeményezéseket az óvodaépítési, a magyar templomfelújítási program vagy a közösségi házak létesítése révén. 

A nagyváradi zarándokközpont az itt élő magyarok találkozóhelye lesz, amely keresztény hitük és magyarságuk megőrzését segíti, ugyanakkor azokat is szolgálja, akik Magyarországról utaznak a partiumi városba. Az anyaországiak szeretnek Székelyföldre járni, de Nagyváradon is érdemes megállni – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Kiemelte: Nagyváradon megújult a püspöki palota, készül a városalapító Szent László király lovasszobra, Kolozsváron pedig várhatóan október végén, novemberben befejeződik a Szent Mihály-templom felújítása. Nagyvárad és Kolozsvár ugyanakkor egyetemi városok a székely fiatalok számára, és az is fontos, hogy amikor odaérkeznek, magyar közösségre találjanak. Az államtitkár szerint a Romániában élő magyar közösségnek éreznie kell: a magyar kormány és az anyaországi emberek nagy többsége odafigyel rájuk, szereti és segíteni akarja őket.

A magyar templomfelújítási program keretében négyszáz külhoni templom újul meg szerte a Kárpát-medencében. “Reméljük, hogy segít lassítani az elvándorlást, a többségi nemzetekkel történő jó együttműködést” – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Fotó: Farkas László

A Szent László Napok lehetett az újrakezdés első kulturális fesztiválja

Június 27-én véget értek az idei Szent László Napok. A térség egyik legnagyobb kulturális fesztiválját szervező Szent László Egyesület most mérleget vont.

Kezdjetek el élni – adta meg az alaphangot a június 21–27. között lebonyolított 9. Szent László Napok ünnepélyes megnyitóján Zatykó Gyula főszervező az Anna and the Barbies együttes slágerét idézve. Most pedig örömmel jelentjük, hogy ha óvatosan is, de elkezdtünk élni, élettel töltöttük meg a nagyváradi várat és további tucatnyi helyszínt a város több különböző pontján, ahol szintén zajlottak események. Élettel töltöttük meg a tereket, a parkokat is, ahol a Zenél a város egész hetes programsorozat aznapi eseményére hangoló minikoncertekkel örvendeztettük meg a járókelőket, a Fő utcán pedig egy népviselet-bemutatót is tartottunk. A városon kívül is voltak ugyanakkor események, a Szent Lászlótól Szent Lászlóig tartó biciklitúránkkal ezúttal Püspökfürdőben jártunk, és Zenél a város Siter gyönyörű református templomában is.

Újra találkoztunk barátokkal, talán a két évvel ezelőtti Szent László Napok óta nem látott régi ismerősökkel, és onnan folytattuk a beszélgetést, ahol legutóbb abbahagytuk.

Ezekben a beszélgetésekben is meghatározó, de legalábbis érintett téma volt a tavaly tavasz óta velünk élő koronavírus-világjárvány, mint ahogy a kulturális fesztivál szervezését és lebonyolítását is nagyban befolyásolta a pandémia, illetve a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések.

Így idén nem is az volt – nem is lehetett – a cél, hogy minél nagyobb tömegeket vonzzunk a várba, hanem inkább több kisebb eseményt szerveztünk a város számos pontján, és ezúttal nem is hívtunk olyan együtteseket, amelyek neve hallattán több ezres tömeg gyűlne össze.

Örömmel tölt el, hogy a Szent László Napok lehetett az újrakezdés első kulturális fesztiválja a térségben, hogy itt találkozhattak újra régi ismerősök, Nagyváradról elszármazottak vagy a városban és környékén élők, hogy volt, aki itt lépett fel újra közönség előtt.

A Szent László Egyesület 7 társszervező egyesülettel, 4 kiemelt partnerrel és 21 partnerrel együtt több mint 70 eseményt szervezett 8 nap alatt több mint 10 helyszínen.

A 9. Szent László Napok főtámogató intézménye a Nemzeti Kulturális Alap és a nagyváradi városháza volt a megyeszékhely és a régió népszerűsítését ellátó egyesület (APTOR) révén, főtámogató az OTP Bank Románia, kiemelt támogató pedig a Mol Románia volt. További 15 támogató és adományozó, 21 médiapartner segítette fesztiválunk létrejöttét.

Az élet kezd tehát visszatérni a járvány előtti kerékvágásába, és őszintén reméljük, hogy lassan újra lehet létszámkorlátozás nélkül is tömegrendezvényeket szervezni.

Kulturális fesztiválunk jövőre jubilál, reméljük, hogy a 10. Szent László Napok a felhőtlen kikapcsolódás ünnepe lesz! Találkozzunk jövőre! – írták közleményükben.

Fotó: Szent László Napok

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.