Felújítják az egykori Rimanóczy szállónak és gőzfürdőnek, valamint a Royal kávéháznak otthont adó épületegyüttest

Nagyvárad történelmi városközpontjában, a szépen felújított szecessziós paloták között, a Bémer téren, évek óta elhagyatottan omladozik az egykori Rimanóczy szálló és gőzfürdő, valamint a Royal kávéház. Úgy tűnik, az impozáns épületegyüttese végre visszakapja eredeti rendeltetését, ugyanis a Városi Urbanisztikai és Területrendezési Bizottság legutóbbi ülésén jóváhagyta a műemléképület teljes rehabilitációjára vonatkozó projektet.

Idősebb Rimanóczy Kálmán, éppen 130 éve, 1891-ben kezdte el az eklektikus stílusú, klasszicista vagy neoreneszánsz és szecessziós elemeket felvonultató épületkomplexum építését. A Bémer térre néző szárny október 15-én nyitotta meg kapuit, amelynek emeleti részén 25 szállodai szoba, földszintjén,  a díszes Royal kávéház kapott helyet. A fényűző Royal színvonalát a korabeli sajtó a budapesti New York kávéházhoz hasonlította. A 27 szobás szálloda, valamint a kád- és gőzfürdőt magába foglaló, Körös-part felőli rész egy évvel később készült el. A létesítmény korszerűségére jellemző, hogy a fürdő, “masage- és villanygyógymóddal egybekapcsolt”, mai szóval wellness részleget is működtetett.

Id. Rimanóczy Kálmán végrendeletében a városra hagyta az épületegyüttes tulajdonjogát, azzal a kikötéssel, hogy mindig meg kell tartania alkotója nevét, és a működtetéséből nyert jövedelmet a szegények és rászorulók megsegítésére kell fordítania. A későbbi városgazdák azonban nem tartották be a zseniális építész feltételeit, a második világháború után államosították, majd az 1989-es rendszerváltást követően privatizálták. Az elmúlt 32 évben gyanús hátterű cégek adták-vették, míg teljesen tönkre menve, használhatatlanná vált. Nevét még a Royal kávéház sem tarthatta meg, az évek során volt Szedosz, Oradea (Nagyvárad), Butoiul de aur (Aranyhordó).  A szálloda és fürdő elnevezését pedig Crișul Repede (Sebes Körös) névre változtatták.

Az épületegyüttes jelenleg Nagyvárad egyik legnagyobb ingatlanbefektetőjének, a Lótusz bevásárló és szórakoztató központ tulajdonosának, Mudura Sándornak a birtokában van.  Az általa képviselt Lotus Center Kft. nyújtotta be jóváhagyásra a Városi Urbanisztikai és Területrendezési Bizottsághoz  azt a rehabilitációs tervet, amely szerint az épület reprezentatív tereinek eredeti funkciói megmaradnak. Továbbra is helyet kap benne egy 4 csillagos szálloda, étterem, kávézó, söröző és kerthelyiség. A fürdőrészt sajnos az egyik régebbi tulajdonos teljesen átépítette, ezért többfunkciós, közösségi térré alakítják, amely összeköti az épületben működő egységeket, és kijárata lesz a nemrég felújított Körös-parti sétányra.

A rehabilitáció megvalósulása után, Rimanóczy Kálmán épületkomplexuma, a városkép és a turisztikai szolgáltatások szempontjából, talán Nagyvárad meghatározó  létesítményévé válhat, amely remélhetőleg az eredeti elnevezését is visszanyeri.

Forrás: denagy.hu

Fotó: nagyváradi városháza

Befejeződött a városháza épületének külső felújítása

Befejeződtek a nagyváradi városháza épületének külső rehabilitációs munkálatai. Mindhárom homlokzaton – Szent László (Unirii) tér, Teleki (Primăriei) utca,  Körös (T. Vladimirescu) utca – lebontották az állványzatokat.

A főtér felőli részen és az oldalszárnyakon az eredeti állapotba hozták a második világháború bombázásai alatt megsérült manzárdosított tetőszerkezetet, felújítva az épület homlokzatán található szobrokat is. 

Az eklektikus stílusú épületegyüttesre, melyet egykor ifj. Rimanóczy Kálmán tervezett, visszaépítették az 1944-ben, a román-szovjet csapatok bevonulásakor találatot kapott kis tornyot, és visszakerült a homlokzatra a turulmadár is. 

Befejezték a belső udvarra néző homlokzatok renovását, ugyanakkor jól haladtak a turisták által látogatható terek felújításával is: a Szent László tér felőli főbejárat,  a díszlépcső, az első emeleti folyosó, a Rimler Károly volt polgármester nevét viselő kisterem és annak előszobája, a Traian Moşoiu tábornok nevét viselő díszterem, jelenleg utóbbi kettő parkettázása folyik.

Fotó: Farkas László

Teljes egészében megújul az egykori premontrei gimnázium

A nagyváradi önkormányzati tanács soros ülésén megszavazta az egykori premontrei gimnázium, jelenleg Mihai Eminescu Főgimnázium átfogó felújítását célzó projekt műszaki-gazdasági dokumentációját és műszaki-gazdasági mutatóit. A beruházás értéke 12 millió euró, a kivitelezés időtartama pedig 36 hónap.

A városháza közleményében azt írja, a rehabilitációra javasolt épület, mely Nagyvárad történelmi központjában található, 1760-1810 között épült és 1874-ben kibővített épület egykor a premontrei rendháznak és gimnáziumnak, valamin jogakadémiának adott otthont. Ma az épület leromlott állapotban van, és teljes felújításra szorul.

Az épület teljes, külső- és belső rehabilitációja a vízvezeték-, fűtés- és elektromos berendezések, a tornaterem és a kerítés felújítását is érinti. A projekt célja a történelmi jelleg megőrzése és erősítése az értékes elemek azonosítása, helyreállítása révén. A Nagyvárad épített örökségét képviselő épületeggyüttes szerepel a Bihar megyei műemlékek listáján.

Fotó: denagy.hu

Megújul a Petőfi-park

A nagyváradi magyarság számára különös jelentőséggel bír a Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-ker, hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyet: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila. A 2,5 hektáros park korszerűsítése jövő tavasszal elkezdődhet, a helyi tanács tegnapi ülésén jóváhagyták a projekt megvalósíthatósági tanulmányát és a műszaki-gazdasági mutatókat.

Történelmi parkról lévén szó, a felújítás során megőrzik a park karakterét és struktúráját, a park 11 pontján történő beavatkozások nem érintik a dendrológiai és történelmi értékű fákat.

A munkálatok során felújítják a sétányokat, helyreállítják a japán kertet és a tavacskát, teljesen megújul a játszótér is. A park központi részén álló szökőkutat felszámolják, helyére kávézó kerül. A parkban új világítótesteket, padokat, pergolákat, és modern, öntisztító toaletteket helyeznek ki, és az öntözőrendszert is kiépítik. Lesz wi-fi, telefontöltési lehetőség, kerékpárparkoló is.

A munkálatok befejezése után 18 079 négyzetmétert foglal majd el a parkosított zöldterület és 318,78 négyzetmétert a játszótér, a japán medence 310,93 négyzetméter nagyságú területen helyezkedik majd el.

A beruházás teljes értéke 10.830.467,29 lej (ÁFA-val együtt) park modernizálásának költségét európai uniós pályázati források biztosítják. A tervezésre és a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás után, a munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődnek.

A Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában található.  Itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra. Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozta a területet, ebből alakították ki a parkot.

A Petőfi-park rehabilitációját a városlakók javasolták a részvételi (participatív) költségvetés keretében, a projektet az Erdélyi Magyar Néppárt is támogatta.

Nagyváradra látogatott a Rimanóczy család

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából idén is elkészültek Nagyvárad ünnepi süteményei. Az alkalmi desszertek ezúttal a város épített öröksége és a mai Nagyvárad arculatát meghatározó építész, ifjabb Rimanóczy Kálmán előtt tisztelegtek. A szervező Ovisuli Egyesület, a Fan Ice cukrászda és az Összefogás Nagyváradért Egyesület ugyanakkor közös megemlékezést is szervezett augusztus 22-én, a Barátok temploma előtt álló Rimanóczy szoborhoz.

A kezdeményezés híre eljutott Rimanóczy Kálmán ma Budapesten élő egyenesági leszármazottaihoz is, akik a közös főhajtásra Nagyváradra érkeztek.

Id. Rimanóczy Kálmánnak ük-, ifj,. Rimanóczy Kálmánnak dédunokáit – Rimanóczy Kálmánt és testvérét Pétert –, valamint Kálmán fiát, Zoltánt és a legifjabbik Rimanóczyt, Zoltán kisfiát, Dánielt Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pető Dalma nagyváradi önkormányzati képviselő, az augusztus 20-i ünnepi sütemények hagyományának megteremtője fogadta.  Az eseményen jelen volt a Rimanóczy család nagyváradi rokona is.

A vendégek a Fan Ice cukrászdában ültek le egy kis beszélgetésre, ahol megkóstolták a Rimanóczy-szeletet is.

Vendégek és vendéglátók együtt hajtottak fejet a Barátok temploma kriptájában a Rimanóczy család márvány emléktáblája és a templom előtt álló, 2020-ban felavatott Rimanóczy-szobor előtt.

 

Fotók: Varga Erzsébet Mandy

 

Felavatták a nagyváradi katolikus egyházmegye anyaországi támogatással kialakított zarándokházát

Felavatták a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség anyaországi támogatással kialakított zarándok- és kulturális központját Nagyváradon.

A 18. században létesült papnevelde visszaszolgáltatott, de sokáig használhatatlan állapotban lévő egykori épületét 250 millió forintos beruházással alakították át negyvenöt zarándok elszállásolására alkalmas, hatvan férőhelyes konferenciateremmel és kápolnával is rendelkező vallásturisztikai központtá.

Az új rendeltetést kapott közösségi teret és használóit Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye püspöke áldotta meg, aki az intézmény átadását követően a magyar közmédiának elmondta: nemcsak zarándokközpontként akarják működtetni, hanem jövőépítő közösségi tevékenységek otthonává is akarják tenni az épületet.

A püspök elmondta: élettel szeretnék megtölteni, kreatív, dinamikus közösség találkozóhelyévé akarják alakítani a sokáig lakhatatlan ingatlant. Kifejtette: azért nevezték el Magyar Zarándokháznak a központot, mert egyrészt az elődök által épített és továbbadott örökség része, másrészt pedig nyitott, befogadó teret akarnak itt létesíteni.

Az intézmény átadásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon a Kárpát-medencében, a közösségek építésére van szükség. Ezért támogatja a magyar kormány a külhoni közösségi kezdeményezéseket az óvodaépítési, a magyar templomfelújítási program vagy a közösségi házak létesítése révén. 

A nagyváradi zarándokközpont az itt élő magyarok találkozóhelye lesz, amely keresztény hitük és magyarságuk megőrzését segíti, ugyanakkor azokat is szolgálja, akik Magyarországról utaznak a partiumi városba. Az anyaországiak szeretnek Székelyföldre járni, de Nagyváradon is érdemes megállni – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Kiemelte: Nagyváradon megújult a püspöki palota, készül a városalapító Szent László király lovasszobra, Kolozsváron pedig várhatóan október végén, novemberben befejeződik a Szent Mihály-templom felújítása. Nagyvárad és Kolozsvár ugyanakkor egyetemi városok a székely fiatalok számára, és az is fontos, hogy amikor odaérkeznek, magyar közösségre találjanak. Az államtitkár szerint a Romániában élő magyar közösségnek éreznie kell: a magyar kormány és az anyaországi emberek nagy többsége odafigyel rájuk, szereti és segíteni akarja őket.

A magyar templomfelújítási program keretében négyszáz külhoni templom újul meg szerte a Kárpát-medencében. “Reméljük, hogy segít lassítani az elvándorlást, a többségi nemzetekkel történő jó együttműködést” – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Fotó: Farkas László

A Szent László Napok lehetett az újrakezdés első kulturális fesztiválja

Június 27-én véget értek az idei Szent László Napok. A térség egyik legnagyobb kulturális fesztiválját szervező Szent László Egyesület most mérleget vont.

Kezdjetek el élni – adta meg az alaphangot a június 21–27. között lebonyolított 9. Szent László Napok ünnepélyes megnyitóján Zatykó Gyula főszervező az Anna and the Barbies együttes slágerét idézve. Most pedig örömmel jelentjük, hogy ha óvatosan is, de elkezdtünk élni, élettel töltöttük meg a nagyváradi várat és további tucatnyi helyszínt a város több különböző pontján, ahol szintén zajlottak események. Élettel töltöttük meg a tereket, a parkokat is, ahol a Zenél a város egész hetes programsorozat aznapi eseményére hangoló minikoncertekkel örvendeztettük meg a járókelőket, a Fő utcán pedig egy népviselet-bemutatót is tartottunk. A városon kívül is voltak ugyanakkor események, a Szent Lászlótól Szent Lászlóig tartó biciklitúránkkal ezúttal Püspökfürdőben jártunk, és Zenél a város Siter gyönyörű református templomában is.

Újra találkoztunk barátokkal, talán a két évvel ezelőtti Szent László Napok óta nem látott régi ismerősökkel, és onnan folytattuk a beszélgetést, ahol legutóbb abbahagytuk.

Ezekben a beszélgetésekben is meghatározó, de legalábbis érintett téma volt a tavaly tavasz óta velünk élő koronavírus-világjárvány, mint ahogy a kulturális fesztivál szervezését és lebonyolítását is nagyban befolyásolta a pandémia, illetve a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések.

Így idén nem is az volt – nem is lehetett – a cél, hogy minél nagyobb tömegeket vonzzunk a várba, hanem inkább több kisebb eseményt szerveztünk a város számos pontján, és ezúttal nem is hívtunk olyan együtteseket, amelyek neve hallattán több ezres tömeg gyűlne össze.

Örömmel tölt el, hogy a Szent László Napok lehetett az újrakezdés első kulturális fesztiválja a térségben, hogy itt találkozhattak újra régi ismerősök, Nagyváradról elszármazottak vagy a városban és környékén élők, hogy volt, aki itt lépett fel újra közönség előtt.

A Szent László Egyesület 7 társszervező egyesülettel, 4 kiemelt partnerrel és 21 partnerrel együtt több mint 70 eseményt szervezett 8 nap alatt több mint 10 helyszínen.

A 9. Szent László Napok főtámogató intézménye a Nemzeti Kulturális Alap és a nagyváradi városháza volt a megyeszékhely és a régió népszerűsítését ellátó egyesület (APTOR) révén, főtámogató az OTP Bank Románia, kiemelt támogató pedig a Mol Románia volt. További 15 támogató és adományozó, 21 médiapartner segítette fesztiválunk létrejöttét.

Az élet kezd tehát visszatérni a járvány előtti kerékvágásába, és őszintén reméljük, hogy lassan újra lehet létszámkorlátozás nélkül is tömegrendezvényeket szervezni.

Kulturális fesztiválunk jövőre jubilál, reméljük, hogy a 10. Szent László Napok a felhőtlen kikapcsolódás ünnepe lesz! Találkozzunk jövőre! – írták közleményükben.

Fotó: Szent László Napok

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Megemlékezést tartottak Rhédey Lajos szobránál

A hagyományokhoz híven, idén is megemlékezést tartott Rhédey Lajos gróf nagyváradi szobránál az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint nagyváradi civil szervezetek.  

A Rhédey-kertben megtartott eseményen rövid beszédet mondott Csomortányi István, a Néppárt országos elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt partiumi ügyekért felelős országos alelnöke, a szobor 2018-as felállításának kezdeményezője és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, valamint koszorúzásra is sor került.

A megemlékezésen új, többnyelvű információs táblákat is avattak, valamint koszorúzásra is sor került.

Az eseményt megelőző napokban Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, Csomortányi István a Néppárt országos elnöke valamint Habinyák István, a párt Bihar megyei elnöke levendulák ültetésével szépítette meg a szobor környezetét.

A szoborállítás gondolata először 2013-ban, a Rhédey-kertben megtartott első Szent László Napokon merült fel, és miután a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is támogatásra méltónak ítélte meg az elképzelést, a következő, 2014. évi Szent László Napokon gyűjtést szerveztek, a Magyar Polgári Egyesület pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) pályázott támogatásért, mely másfél millió forinttal támogatta a tervet. Ebből a pénzből sikerült kiönteni egy aradi öntőműhelyben Deák Árpád alkotását. És ebből a támogatásból készült el a szobor talapzata is.

Gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás szobrát 2018. június 18-án leplezték le, a róla elnevezett nagyváradi parkban, a 6. Szent László Napok rendezvénysorozat nyitónapján. 

A nagyváradiak jövőnek szóló üzeneteit tartalmazó időkapszulát is rejtő mellszobor avatásán jelen volt és felszólalt Mile Lajos Magyarország főkonzulja, valamint Ilie Bolojan akkori nagyváradi polgármester is.

Az azóta eltelt idő alatt minden esztendőben a Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi szervezetének tagjai, és civil nagyváradiak vállalták magukra a szobor környezetének karbantartását.

Fotó: Farkas László

Egyházmegyei Zarándoknap Szent László tiszteletére

A nagyváradi székesegyház előtti téren tartották május 2-án, Húsvét 5. vasárnapján a hagyományos Szent László Egyházmegyei Zarándoknap szentmiséjét. A jelenlegi járvány okozta korlátozások miatt ebben az esztendőben is szűkebb körben, csak a nagyváradi papok és hívek részvételével mutatták be a szentmisét, melynek főcelebránsa Böcskei László megyés püspök, szónoka pedig Vass Csaba CM, Katalin-telepi plébános volt.

A hagyományos hermás körmenet elmaradt, helyette az ereklyét Böcskei László vitte körbe, az asszisztenciának és a Szent László Líceum diákcsoportjának a kíséretével. Az ünnepségen közreműködött a Kristófi János orgonista-karnagy által vezényelt Szent László Énekkar.

Fotók: Csíki János