Felavatták a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye területén felépített első két óvodát

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye területén magyar állami támogatással felépített első két új óvodát avatták fel október 9-én, pénteken. A szentjobbi és a kárásztelki óvoda avatásán részt vett Böcskei László megyéspüspök és Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért is felelős miniszteri biztos.

A miniszteri biztos a két esemény között az MTI-nek elmondta: Szentjobbon  hatvan férőhelyes három csoportos, Kárásztelkén pedig 52 férőhelyes két csoportos katolikus óvodát építettek. Mindkét létesítményt megközelítőleg 130 millió forinttal támogatta a magyar állam. Hozzátette: a nagyváradi püspökség területén kilenc helyszínen vállaltak óvodaépítést több mint egymilliárd forintos forrással.

 A Bihar megyei Szentjobb község arról kapta a nevét, hogy a 11. század végétől évszázadokon át itt őrizték Szent István kézereklyéjét. Grezsa István Nagy Gáspár verssorát idézve jellemezte a települést ma is jellemző lelkületet: "Királyi kéz, vérünk vére, bennünk lüktet ezredéve!"

A politikus Kárásztelkét is különleges helynek tartotta, hiszen a reformáció idején Szilágyságban csak két település: Szilágysomlyó és Kárásztelek őrizte meg katolikus identitását. Megjegyezte: éppen ezért az identitások kérdésére épített üzenettel érkezett az ottani óvodaavatásra. Hozzátette az identitáshoz való ragaszkodást az teszi fontossá, hogy a nyugat-európai liberális szemlélet nemcsak a nemzeti identitást, hanem a vallási, családi, nemi identitást is megkérdőjelezi, és az identitások megbontását már az óvodákba is be kívánja vinni. Szerinte ennek megálljt kell parancsolni.

Grezsa István elmondta: a magyar állam által finanszírozott óvodafejlesztési program Erdélyben 464 óvodát érintett. A szám magába foglalja 88 teljesen új óvoda felépítését is. Hozzátette: a 2022 végéig tartó ötesztendős program keretében eddig 352 erdélyi óvoda újult meg, vagy épült fel.

Városunkban nyílt meg Románia egyetlen szecessziós múzeuma

Több mint két és féléves zárva tartás után augusztus 20-án délben újra megnyitotta kapuit, és mától fogadja a látogatókat is Románia egyetlen szecessziós múzeuma, a nagyváradi Darvas–La Roche-házban. A Rimanóczy (ma Iosif Vulcan) utcai századfordulós ingatlant nagyrészt európai uniós forrásokból újította fel az önkormányzat.

A Vágó fivérek tervei alapján készült, több mint százéves épületet azért vásárolta meg az önkormányzat, hogy hitelesen mutassa be a város építészetét meghatározó szecessziós stílust.

Az uniós projekt keretében a szecessziós épület és a meglévő bútorzat konzerválása, restaurálása mellett a múzeum anyagát is bővítették, több szecessziós bútorral és egy zongorával is gazdagodott a gyűjtemény. Utóbbin a múzeum hivatalos megnyitóján Thurzó Zoltán zongoraművész játszott.

A felújított épület komplex funkciót is kap: az állandó és ideiglenes kiállítások mellett kulturális, turisztikai és ifjúsági rendezvényeknek, alkotó műhelyeknek is helyet ad, közösségi tér és kávézó is működik benne. Becslések szerint évente mintegy ötezer turistát vonz majd a múzeum.

A Darvas-La Roche-ház 2016 márciusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Nagyvárad polgármesteri hivatala 2016-ban pályázott az épület felújítására, pályázatát a legnagyobb pontszámmal (81,5 pont) fogadták el az észak-nyugati régióban. 2017 végén a házat a felújítási munkálatok miatt bezárták, a restaurálási munkálatok  2018. január 22-én kezdődtek el. A közzétett adatok szerint 2016-ban az épületnek, illetve az ott megnyitott időszaki kiállításoknak 3000 látogatója volt.

A múzeum (a hivatalos ünnepnapok kivételével) keddtől vasárnapig, április 1. és október 31. között 10 és 18 óra  között, míg november 1-től március 31-ig 9 és 17 óra között látogatható.

110 éve játszotta első hivatalos mérkőzését a Nagyváradi Atlétikai Kub

Nagyvárad ifjúsága az 1900-as évek elején ismerkedett meg a labdarúgással. Az első próbálkozások a Füzes utcán (ma Sf. Apostol Andrei) és a Balassi téren (ma Ion Creanga tér) voltak, itt kezdtek el egy kerek bőr labdát rugdosni a környékbeli ifjak. Mivel a városban nem nézték jó szemmel ezt az új nagyváradi őrületet, ezért a fiúk a Bóné kút mögött (a Rulikowski temető hátánál) alakítottak ki egy füves részt, ott rúgták tovább a bőrt.

1902-ben, egy áprilisi újságcikk már leírja az akkori labdarúgással kapcsolatos szabályokat, illetve azt is, hogy a városban a Rhédey kertben űzik ezt a sportot. Ugyancsak abban az esztendőben, egy júniusi írás már arról szól, hogy Nagyváradon megtartották az első labdarúgó-mérkőzést. Ekkor a piros mezes csapat játszott a kék mezes csapat ellen. A mérkőzést a piros mezes csapat nyerte meg 2-0 arányban. A történeti hűség kedvéért elevenítsük fel az első labdarúgó mérkőzés játékosainak neveit. Piros mezesek: Marcsa, Popovics, Persz, Mondsza, Platner, Lukács, Kistener, Koczó, Dajka, Varga, Kodat. Kék mezesek: Hantha, Medvigy, Cseresznyés, Sipos, Alegander, Zigre, Böszörményi, Erdelt, Jeszenszky, Beöthy, Gál.

A következő években is folyamatos a labdarúgással való ismerkedés, majd néhány lelkes lokálpatrióta 1910-ben úgy dönt, hogy megalakítja a Nagyváradi Atlétikai Clubot (NAC). Megalakulásuk után rögtön kérték felvételüket a Magyar Labdarúgó Szövetségbe. A Szövetség azzal a feltétellel fogadta el a jelentkezést, ha a NAC egy olyan csapattal játszik mérkőzést, amely már tagja a Szövetségnek. Így a nagyváradi csapat a Kolozsvári Vasutas Sportklub csapatát hívta ki egy hivatalos mérkőzésre.

A meccsre 1910. július 31-én került sor és 2–1 arányú kolozsvári győzelmet hozott. Az őszi visszavágón azonban a NAC 5–1 arányban leseperte a pályáról a szomszéd vár csapatát.

A Nagyvárad című napilap 1910. július 30-án, szombaton megjelenő száma a mérkőzést így harangozta be: „Labdarúgó-mérkőzés. Vasárnap délután alkalmunk lesz látni városunk első begyakorolt csapatát, a Nagyváradi Athletikai Clubot, szemben, a Kolozsvári Vasutas Sport Clubbal, evvel a kiváló országszerte ismert csapattal. Ezen mérkőzést sorra fogja követni a nagyobb városokból idesereglő csapatok sora. Ezt a nemes törekvést a város közönségének, minden erejéből pártolni kell. A mérkőzés után, a kolozsváriak tiszteletére bankett lesz. Kezdete vasárnap d.u 5 órakor a Bunyitay-ligetben”.

A mérkőzést tehát 1910. július 31-én vívták, a tudósítás az eseményről pedig ugyancsak a Nagyvárad napilap 1910. augusztus 2-i, keddi számában jelent meg: „Football verseny Nagyváradon. Alig néhány hónapja alakította meg néhány lelkes sportember a NAC-ot, s máris pompás eredményeket produkál a fiatal egyesület. Most zajlott le az első, nagyobb arányú football mérkőzése a nagyváradi atlétáknak, s ebben a versenyben, a Kolozsvári Vasutas Sport Club tizenegy legjobb embere is részt vett. A mérkőzésen a kolozsváriak lettek a győztesek, mert az eredmény 2-1 lett (félidő 1-0). A nagyváradi fiatal atléta klub tehát méltó versenytársa a kitűnő kolozsvári együttesnek. Legközelebb a football-versenyt megismétlik, mikor a debreceni atléták látogatnak el hozzánk”.

A KVSC ellen kiálló nagyváradi labdarúgók nevét ne felejtsük ki a visszaemlékezésből, hiszen velük kezdődik egy harminchárom évig tartó dicső korszak Nagyvárad sportéletében, ami majd a magyar Nemzeti Bajnokság megnyerésével tetőzik be az 1943-1944-es bajnoki idényben. A Kolozsvár ellen játszó csapat: Welzer II., Welzer I., Muharos, Palocsay, Mikló, Kalmár, Dietrich, Winkler, Róna, Balázs, Kont.

110 éve játszotta le első hivatalos mérkőzését a NAC, így indult el városunkban a labdarúgás, amit a mai NAC-ban játszó gyermekek is épp úgy imádnak, mint az egykori nagyváradi fiatalok. A határok bár háromszor is megváltoztak Nagyvárad felett, de a foci szeretete megmaradt és gyermekeinkre nézve úgy látjuk, örökre megmarad.

2020. július 31-én a Nagyváradi AC Labdarúgó Egyesület emléktornával tisztelgett az elődök előtt a Bunyitai Ligetben.

A mai csapatról és az emléktornáról ITT nézhetők meg képek.

 

Leégett a nagyváradi Nagypiac ipari műemlék csarnoka

Július 18-ra virradóra leégett az ipari műemlék védettséget élvező, egykori villamosremíz épülete, amelyben harminc éve piaci csarnok működött. A balkáni környeztet helyén, új, korszerű vásárcsarnok építését tervezte a városvezetés, a beruházásra egy Hajdúböszörménnyel közösen nyert európai uniós pályázaton 7,5 millió eurós finanszírozást nyert.

Péntekről szombatra virradó éjszaka, két óra körül észlelték a tüzet, de mire a tűzoltók nagy erőkkel a helyszínre érkeztek, és elkezdték az oltást, a lángok – mintegy 1600 négyzetméteren – már elborították az egész épületet. A lánglovagoknak reggel fél öt körül sikerült eloltaniuk a tüzet, személyi sérülés nem történt, de az épület szinte teljesen megsemmisült, bennégtek a kereskedelmi egységek és árusok berendezései és árukészletei.

Az 1906-ban, villamosremíznek szánt épület, 1990 óta adott otthont a nagyváradi Nagypiacnak. Az idők folyamán az igénytelenül kialakított csarnokot, műanyag borítású, szabadtéri előadótérrel egészítették ki. Az erősen balkáni jellegű piac helyére a városvezetés egy korszerű vásárcsarnok építését tervezte. Ez év februárjában jelentette be, hogy a mintegy 7,5 millió euró értékű beruházás egy határokon átnyúló, Hajdúböszörmény önkormányzatával együtt megpályázott európai uniós finanszírozással valósul meg. A tervek szerint, az egykori villamosremíz épületét is lebontották volna, de Zatykó Gyula, Nagyvárad polgármesterének tanácsadója a Regionális Műemlékvédelmi Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy az épületet nyilvánítsák ipari emlékműnek, mivel a tetőszerkezete megmentésre érdemes, egyedi mérnöki megoldásokat tartalmaz. A hivatal elfogadta az érvelést, és műemléki védettség alá helyezte a remízt, így az megmenekült a lebontástól. Ezek után az új vásárcsarnok tervét oly módon módosították, hogy a Budapesti Vásárcsarnok épületének tetőszerkezetéhez hasonlóan, az építészeti szempontból értéket képviselő épületrészek is bele kerüljenek az új épületegyüttesbe.

A villamosremíz épületéről nemcsak az derült ki, hogy építészeti értéket képvisel, hanem az is, hogy a tősgyökeres váradiak szívéhez nőtt. Ma délelőtt a szociális hálók felületeit ellepték a tűz keletkezésére vonatkozó találgatások és a rémhírek, sokan azt sugallták, hogy szándékos gyújtogatás történt, a tüzet azok okozták, akiknek érdekükben állta a magyar műemlék megsemmisítése, az eredetileg tervezett, új épület megvalósítása.

A Néppárt közleményt adott ki, amelyben jelezte, a hétfői nap folyamán feljelentést tesz gondatlanságból elkövetett károkozásért, ismeretlen tettes ellen, és elvárja a hatóságoktól a felelősök megtalálását, valamint a közvélemény tájékoztatását. Az önkormányzattól pedig a műemléképület teljes, eredeti állapotába történő helyreállítását, „ahogyan (a tavaly leégett) görögkatolikus püspöki palota helyreállítása nem lehetett kérdés, úgy nem lehet kérdés a villamosremíz eredeti formában történő helyreállítása sem, hiszen mindkettő a magyarság épített örökségének része, a váradiak közös kincse, amit nem hagyhatunk veszni.” – hangsúlyozza a közlemény.

Addig is az élet megy tovább, a leégett csarnok még füstölgő romjainak szomszédságában, kinyitott, és zavartalanul működött a zöldség-gyümölcs piac.

Felújítják a Szacsvay-iskola épületét

Több mint ötmillió lejből újítja fel a nagyváradi önkormányzat a Szacsvay Imre Általános Iskola épületét. A beruházás jelentős összege azzal indokolható, hogy a két épületrész állapota nagyon leromlott, a tatarozás mellett a tetőszerkezetek teljes felújítására és egyéb asztalosmunkákra is szükség lesz. A felújítás a közművesítésére és egyéb, villany-, gáz- stb. hálózatokra is kiterjed. A munkák kivitelezésére pályázatot írtak ki, melyre augusztus 11-ig lehet jelentkezni. A nyertes cégnek 18 hónap alatt kell elkészülnie majd a nagyszabású munkálattal. A Szacsvay-iskola főépülete évtizedekig visszaszolgáltatási per tárgyát képezte, a római katolikus egyháznak azonban végül nem sikerült visszaszereznie. Az ingatlan tavaly állami tulajdonba és a nagyváradi önkormányzat kezelésébe került.

Az iskola főépületének a volt Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház épülete ad otthont. A Szacsvay Imre Általános Iskola elnevezést 2011-ben vette fel a tanintézet, ami méltó emléket állít a mártír jegyzőnek, előtte a George Coşbuc nevet viselte, de a mai váradi magyar emberek emlékezetében 9-es iskolaként maradt meg.

Koldusápoló intézetet a Nemzeti Kaszinó néhány tagja 1842 óta működtetett Nagyváradon. A Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékházat Winkler József püspök kezdeményezésére és 10 ezer koronányi támogatásával 1886-ban jött létre, amelyet vincés nővérek működtetettek az Úri utca ( ma R, Ciorogariu) egyik saroképületében. Az ingatlan 1900-ra kinőtte régi székhelyét, így épült meg mai helyén, a Szaniszló (M. Eminescu) utcában, Sztarill Ferec építész tervei alapján az eklektikus küllemű ingatlan, akárcsak a udvarban levő neogótikus kápolna.

A Szacsvay Imre országgyűlési jegyzőről elnevezett iskola ma Nagyvárad egyetlen önálló magyar 5–8. osztályos iskolája. 2011-ben jött létre az egykori 9-es iskola és a 14-es (Dacia) iskola magyar osztályainak egyesítéséből. A belvárosi tanintézetben tavaly mintegy 900 magyar gyerek tanult.

A Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébánia 2015-ben az egykori Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház jogutódjaként való elismerését kérelmezte a bíróságon annak érdekében, hogy visszaigényelhesse a Szaniszló (Mihai Eminescu) utcai, valamint az Úri (Roman Ciorogariu) utca 41-es számú épületet. 2017-ben hozott döntésével a bíróság elutasította a plébánia keresetét, és ezt az ítéletet a fellebbezés elutasításával a törvényszék is megerősítette. Az ingatlan tavaly állami tulajdonba és a nagyváradi önkormányzat kezelésébe került. 

Az iskola reklámfilmje ITT tekinthető meg.

Nagyváradi bábosokkal várja a gyerekeket az Esztergomi Várszínház bábos tábora

Az Esztergomi Várszínház július 4-én megnyitja idei nyári szezonját, amelyet a nemzeti összetartozás évadaként hirdettek meg. Az Esztergomi Bazilika lábánál lévő teátrumba a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából az összes környező országból érkeznek magyar színházak, a gyerekeket pedig a 20 éve hagyományosan megszervezett Esztergomi Bábos Táborral várják augusztus 3. és 7. között. A kreatív művészeti tábort, amely nagyváradi bábművészek vezetésével valósul meg, 6 és 12 éves kor közötti gyerekek számára rendezik meg.

A bábos tábor célja, hogy közelebb hozza a gyermekeket a bábszínház világhoz, beavassa őket a színjátszás rejtelmeibe, játékos módon mutassa be, miként valósul meg egy bábszínházi előadás a szövegválasztástól a bemutatóig.

A gyermekek bábkörök keretében megismerkednek a síkbáb, kesztyűs-báb, improvizatív-kreatív színpadi játék és az árnyjáték titkaival.

A bábkészítő műhelyekben az előadásokhoz szükséges bábokat, díszleteket, kellékeket állítanak össze a résztvevők az előre elkészített elemekből. A játszóházban szórakoztató programok: origami, társasjátékok, néptánc, ügyességi, sport- és műveltségi vetélkedők várják a gyermekeket.

A tábor ideje alatt gyermekelőadást is láthatnak a résztvevők. A záróprogramban a csoportok sorban bemutatják a tábor ideje alatt tanult előadásukat.

A táborban résztvevő gyermekek az általuk készített bábokat, játékokat emlékként magukkal vihetik.

Fotó: Esztergomi Bábos Tábor

Kisfilmen Nagyvárad szecessziós ablakai

A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre - Antoni Gaudí és Lechner Ödön halálának napjára emlékezve - 2013 óta ünnepeljük minden év június 10-én. 2017 óta a Réseau Art Nouveau Network (RANN) nemzetközi szecessziós szervezet évről évre kijelöl egy központi témát a világnaphoz, ami 2020-ban a szecessziós ólmozott üvegek – ezen belül is elsősorban az üvegablakok.

2017-ben, 18-ban és 19-ben Nagyvárad város önkormányzata volt a projektgazdája A szecessziós örökség védelme és népszerűsítése a Duna-menti régióban elnevezésű projektnek. A projekt során kiemelt figyelemben részesült a magyar kezdeményezésű szecesszió világnapja is, melyet Nagyváradon is megtartottak.

2020-ban a rendkívüli helyzet miatt online térben ünnepeljük a századforduló meghatározó stílusirányzatát, Nagyváradon például a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány (Oradea Heritage) filmjével:

Patachich Ádám címere kerül a püspöki palota homlokzatára

Mostantól a külsőleg már felújított nagyváradi püspöki palota homlokzatán fog ékeskedni a püspöki rezidenciának és egyben kulturális központnak szánt ingatlant építtető Patachich Ádám püspök címere, Fekete Tibor képzőművész alkotása, amelynek elkészítése műhelyének több hónapi munkáját vette igénybe.

A legnagyobb kihívást az eredeti címer képének régi, hiányos forrásokból való összeállítása jelentette: „A legeleje volt a legproblematikusabb, amikor a megtervezéséről volt szó, hogyan nézzen ki. Kevés nyoma maradt az eredetinek, pár elmosódott fotó, néhány grafika. Ezek alapján kellett előállítani egy olyan tervet, amely minél közelebb álljon az eredetihez. Óriási kihívás volt a méret miatt, mert 3 méter magas, 3 méter széles, tehát nagyon nagy, és hosszú időbe telt, míg elkészült az egész. Nem igazán tudtam felmérni az elején, hogy mivel állok szemben, de úgy gondolom, hogy sikerült végig vinni, és jó lett.”

A kilenc négyzetméteres domborművet a következő napokban fogják darabjaiból összeilleszteni és méltó helyére emelni a palota főbejárata fölötti homlokzatra, ezzel mintegy végső bélyeget helyezve a felújítási folyamatra, valamint az értékeket alkotó és ápoló egyházmegye egykori vezetője iránti tisztelet kifejezésének jeléül. A homlokzatot ismét felállványozzák a főkapu előtti részen, megerősítik a falfelületet, hogy a súlyos kőelemek rögzítésére alkalmas legyen. Egy hosszabb és igényesebb munkafolyamatról van szó, amely több napot vesz majd igénybe, és amelynek végén az idelátogatók megcsodálhatják a püspöki palotának immár teljesen kiegészített és kidíszített homlokzatát.

Nagyváradon, Vitéz János püspökségét követően (1445-1465) Patachich Ádám püspök volt az, aki hasonló léptékben és gyorsasággal (igaz, hogy pár évszázad elteltével) de kulturális szempontból is jelentős szellemi örökséget hagyott maga után. Olyan aktív szellemi műhelyt hozott létre, amely lehetővé tette, hogy Nagyvárad idejében ismételten a „Múzsák városa” legyen.  Egyházvezetői és mecénási tevékenységét egyaránt elismerve a nevével fémjelzett időszakot méltán nevezték többen is „Felix Civitas in secundum tempus”-nak. Patachich Ádám a magáénak érezte Franz Anton Hillebrandt, a püspöki palota tervezőjének a tervét, és saját főúri jövedelmeiből is sokat fordított a palota építésére. Közép-Európa egyik legnagyobb püspöki palotája épült fel Nagyváradon, mely méltán keltett feltűnést és további kellemetlenséget az egész Monarchiában. A püspöki palota méretei, az elhúzódó építkezések költsége és fontossági sorrendje magasabb fórumokon is megütközést keltett, és 1770-ben az uralkodó is megfogalmazta, hogy előbb a szemináriumot és a székesegyházat volna érdemes felépíteni, és csak utána kellene a püspöki palotát is befejezni. A kialakuló véleménykülönbség beszédes emléke az a helyi anekdota, miszerint a püspök és Mária Terézia egyik találkozásakor az uralkodó a palota méretei kapcsán gúnyosan megjegyezte: „Nagy ól ez egy disznónak, Excellenciás uram!”, miután Patachich válasza sem maradt el: „Ketten is elférünk benne, Felség!” A helyi szájhagyomány szerint a püspök áthelyezése előtt végül csak egy éjszakát aludt az 1776-ban elkészült palotájában.

Forrás: a nagyváradi egyházmegye honlapja, papageno.hu

Magyar nyelvű felirat is kerül a város turisztikai tájékoztató tábláira

A román és angol mellett magyar felirat is kerül azokra a tájékoztató táblákra, melyeket Nagyvárad nemrég országos jelentőségű turisztikai célponttá vált belvárosában készülnek kihelyezni. A többnyelvű táblák kihelyezéséről szóló határozatot elfogadta a helyi tanács. E szerint a testület megbízta a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesületet (Visit Oradea), hogy elkészítse a dokumentációt ahhoz, hogy a váradi belváros gyógyüdülő-övezeti státust is kapjon. Az egyesületnek emellett 30 napon belül egy stratégiát is ki kell dolgoznia a turizmus fellendítésére. Többek között országos kampányt kell kidolgoznia, melyben hétvégi kiruccanásokra (city break) alkalmas helyszínként népszerűsíti a várost, és olyan javaslatokkal is elő kell állnia, melyek a légi úton való könnyebb megközelíthetőségét szolgálják. A határozat harmadik pontja kimondja: az egyesületnek háromnyelvű – román, magyar és angol – tájékoztató táblákat kell készítenie, melyek a felújított műemlék épületekre, terekre kerülnek ki a turisztikai övezetté nyilvánított történelmi városrészben.

A táblákon a közelben található látnivalókról közölnének információkat a turistákkal, és a város magyar múltjára is utalnának – mondta el a Krónikának Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója. 
A tanácsadó szerint az oszlopokra helyezendő pannókon röviden ismertetik majd az adott tér, utca látványosságait, és amit azokról tudni érdemes. „Például a Zöldfa utca kapcsán felkerülhet az, hogy miért hívták Zöldfa utcának: mert ott volt a Zöldfa fogadó” – utalt vissza a tanácsadó a ma hivatalosan Vasile Alexandri utca régi nevére. Ez egyfajta áthidaló megoldás, ugyanis Nagyváradon több bírósági per ellenére sem lehetett kihelyezni a régi magyar utcaneveket, a magyar lakosságnak kedvező ítéleteket sorra megfellebbezték.

Új életre kel a Püspöki Palota kertje

Május 18-án, a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota kertjében ünnepélyes keretek között ültettek el erdészek és szakemberek felügyeletével egy hat éves óriás mamutfenyő csemetét (Sequoiadendron giganteum). A palota kertjébe 1878 táján ültettek három óriás mamutfenyőt, a terület államosítása és beépítése során azonban azok a szomszédos iskola udvarára kerültek.

Sequoiadendron giganteum minden egyes példánya fokozottan védett és ritka növény. Földünk leghatalmasabb és legősibb élőlényei, a legöregebb példány több mint 3 ezer éves, közel 100 méter magas és 1000 tonna. A növény a cseroki nyelv írott formáját megalkotó Sequoyahról (1770-1843) kapta a nevét. Az utolsó jégkorszak előtt Észak-Amerika és Eurázsia fenyveseinek jelentős részét ez a faj alkotta, amely a Sierra Nevada hegységben még 144 hektáros összefüggő erdőfelületet alkot. A mamutfenyő ugyanakkor több tízezer évvel ezelőtt nálunk is őshonos volt.

A szimbolikus faültetés esemény a kert felújítási munkálatainak a részét képezte. 2018 szeptemberében a nagyváradi püspöki palotát immár egészében visszakapta a váradi püspökség, a Körösvidéki Múzeum teljesen kiköltözött onnan és hivatalosan, ünnepélyesen átadta az épületet az egyháznak. Az Emődi Tamás főtervező és Matuz Zsolt projektvezető irányítása alatt közel másfél éve zajló felújítási munkálatok részét képezi a kert rendbetétele is. Erre egy ROHU-s pályázaton nyert támogatást a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. A határon átnyúló programnak köszönhetően a Püspöki Palota kertjét szeretnék emberek közötti, emberek és természet, emberek és Isten közötti találkozások alkalmas helyévé tenni.

A kert hivatalos átadási ünnepsége a hónap utolsó napjaira tehető, pontos dátumot a közeljövőben közölnek. Június elejétől tehát az idelátogatók az egész kertet élvezhetik majd – a meghatározott és plakátok segítségével ismertetett szabályok betartása mellett.

Fotó: Farkas László/denagy.hu