Megemlékezést tartottak Rhédey Lajos szobránál

A hagyományokhoz híven, idén is megemlékezést tartott Rhédey Lajos gróf nagyváradi szobránál az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint nagyváradi civil szervezetek.  

A Rhédey-kertben megtartott eseményen rövid beszédet mondott Csomortányi István, a Néppárt országos elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt partiumi ügyekért felelős országos alelnöke, a szobor 2018-as felállításának kezdeményezője és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, valamint koszorúzásra is sor került.

A megemlékezésen új, többnyelvű információs táblákat is avattak, valamint koszorúzásra is sor került.

Az eseményt megelőző napokban Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, Csomortányi István a Néppárt országos elnöke valamint Habinyák István, a párt Bihar megyei elnöke levendulák ültetésével szépítette meg a szobor környezetét.

A szoborállítás gondolata először 2013-ban, a Rhédey-kertben megtartott első Szent László Napokon merült fel, és miután a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is támogatásra méltónak ítélte meg az elképzelést, a következő, 2014. évi Szent László Napokon gyűjtést szerveztek, a Magyar Polgári Egyesület pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) pályázott támogatásért, mely másfél millió forinttal támogatta a tervet. Ebből a pénzből sikerült kiönteni egy aradi öntőműhelyben Deák Árpád alkotását. És ebből a támogatásból készült el a szobor talapzata is.

Gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás szobrát 2018. június 18-án leplezték le, a róla elnevezett nagyváradi parkban, a 6. Szent László Napok rendezvénysorozat nyitónapján. 

A nagyváradiak jövőnek szóló üzeneteit tartalmazó időkapszulát is rejtő mellszobor avatásán jelen volt és felszólalt Mile Lajos Magyarország főkonzulja, valamint Ilie Bolojan akkori nagyváradi polgármester is.

Az azóta eltelt idő alatt minden esztendőben a Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi szervezetének tagjai, és civil nagyváradiak vállalták magukra a szobor környezetének karbantartását.

Fotó: Farkas László

Egyházmegyei Zarándoknap Szent László tiszteletére

A nagyváradi székesegyház előtti téren tartották május 2-án, Húsvét 5. vasárnapján a hagyományos Szent László Egyházmegyei Zarándoknap szentmiséjét. A jelenlegi járvány okozta korlátozások miatt ebben az esztendőben is szűkebb körben, csak a nagyváradi papok és hívek részvételével mutatták be a szentmisét, melynek főcelebránsa Böcskei László megyés püspök, szónoka pedig Vass Csaba CM, Katalin-telepi plébános volt.

A hagyományos hermás körmenet elmaradt, helyette az ereklyét Böcskei László vitte körbe, az asszisztenciának és a Szent László Líceum diákcsoportjának a kíséretével. Az ünnepségen közreműködött a Kristófi János orgonista-karnagy által vezényelt Szent László Énekkar.

Fotók: Csíki János

Végre megújulhat a nagyváradi volt Pénzügyi palota

A megyei önkormányzat legutóbbi rendes ülésén elfogadták a Fő utcai egykori Pénzügyi palota felújítását célzó projekt aktualizált műszaki-gazdasági mutatóit. Ebben az épületben kap helyet a Bihar Megyei Tanács.

Azt követően, hogy a megyei tanácsosok jóváhagyták ezeket a mutatókat, kiírják a munkálatok elvégzésére vonatkozó tendert. A felújítás során növelik az épület  energetikai hatékonyságát, kívül-belül helyreállítják és átalakítják az ingatlant úgy, hogy az a Bihar Megyei Tanács székhelyeként működhessen, amely képes az intézmény teljes személyi állományának befogadására.

A beruházás összértéke 36.514.700,01 lej, áfával együtt, a tervező NOVARTIS Kft. által készített műszaki-gazdasági dokumentáció alapján.

A város egyik legimpozánsabb palotáját, hosszú pereskedés után, bírósági ítélettel 2012-ben a nagyváradi római katolikus püspökség visszakapta, de a megyei tanács és a hozzá csatlakozó nagyváradi önkormányzat megfellebbezte a döntést. Ezt követően a legfelsőbb bíróság 2016. december 16-án, arra hivatkozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át, visszaállamosította. Az egyház szerint viszont mindent kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az Irgalmas rend a Pénzügyi Palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, illetve, hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki az 1948-as államosítási rendelet alapján, amit a telekkönyvi bejegyzések során 1962-ben és 1967-ban is megerősített.

A megyei tanács nem tudta eldönteni, mihez kezdjen a hirtelen ölébe pottyant ingatlannal, Pásztor Sándor tanácselnök átadta volna a nagyváradi önkormányzatnak, cserébe a városi önkormányzat tulajdonában lévő kulturális intézmények épületeiért. De az is felmerült, hogy nemzetközi árverésen értékesítik. Akkor elzárkózott attól a lehetőségtől, hogy a tanács saját székhelyének nyilvánítsa az épületet, mivel az 5388 négyzetméter területét soknak, felújítási költségét drágának találta.

2018 év végén egy olyan elképzelés került nyilvánosságra, miszerint felújítják az épületet, és a palota első és második szintjére költöztetik a megyei tanács és a kormánybiztosi hivatal irodáit, a harmadik szinten pedig Bihar megye múzeumát alakítanák ki.

2019-ben, egy tanácsülésen viszont a megyei tanács leendő székhelyének rehabilitálására vonatkozó műszaki-gazdasági dokumentációt terjesztette elő Cristian Puşcaş építészmérnök. Ezt követően kiírták a tendert a felújításra, és elkezdődhetett volna a felújítás, ám 2020 végén Ilie Bolojan, a megyei tanács új elnöke leállíttatta a folyamatot, arra hivatkozva, hogy a felújítást uniós forrásból kívánják megvalósítani.

„Tavaly év végén állapodtunk meg a kivitelezési szerződés felbontásáról annak érdekében, hogy azt a projektet be tudjuk nyújtani európai uniós finanszírozásra. A régi összeghez képest a mostani mintegy 13-14 százalékkal kerül többe, azonban olyan szempont is van, amelyeket nem vettek figyelembe a régi projektben, mint például az épület energetikai hatékonysága, vagy az ingatlan műemlékjellege miatti sajátosságok. Ezek nem voltak belefoglalva a régi projektbe, sem a falfestmények, sem az impozáns korlátok restaurálása. E határozat jóváhagyásával, be tudjuk majd nyújtani ezt a projektet uniós finanszírozásra.  Azonnal megkezdjük a pályázati eljárás elindítását a munkálatok végrehajtására. Az első szakaszban a Bihar Megyei Tanács költségvetéséből finanszírozzuk a munkálatokat, majd ezt az európai alapokból tudjuk elszámolni” – nyilatkozta most Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke,  az április 27-i rendes tanácsülést megelőző sajtótájékoztatón.

A Fő utca (str. Republicii) 35. szám alatti épület B kategóriás műemlék, tervezője ifj. Rimanóczy Kálmán. Az 1900-ban felépült palota a második világháborúig pénzügyi palotaként működött. Az irgalmas rend az épület bérbe adásából tartotta fenn a palota mellett működő kórházát. A második világháború után az épületben több évtizeden át poliklinika működött, de már évek óta használaton kívül áll, azóta az ingatlan állaga folyamatosan romlik. 

Kép: Az épület látványterve

Összeolvad a Körösvidéki Múzeum és a Nagyváradi Városi Múzeum

Április 27-én a Bihar Megyei Tanács és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy 2021. július 1-jétől egyetlen jogi intézmény keretében szervezzék újra a megyei és városi érdekeltségű múzeumi tevékenységet. Az új múzeumi struktúra a Bihar Megyei Tanács égisze alatt működik majd, a városháza támogatásával, székhelye pedig a Körösvidéki Múzeum lesz.

A két intézmény fúziója egységes kulturális stratégiát, a szolgáltatás támogató tevékenységek összevonásának eredményeként a működési költségek csökkenését, az átszervezett tevékenységekből származó megtakarítások révén pedig a múzeumi létesítményekre fordított források növekedését eredményezi. A tervek szerint az összeolvadást követően, a múzeumokba történő belépéshez egységes turisztikai kártyát hoznak létre.

“A Nagyváradi vár valamennyi terét jelenleg a Nagyváradi Városi Múzeum kezeli. Az összeolvadás révén csak a vár kiállító tereit adják át a Körösvidéki Múzeum használatába. A fennmaradó terek visszakerülnek a nagyváradi városháza örökségvédelmi osztályára” – mondta Florin Birta, Nagyvárad polgármestere a sajtótájékoztatón.

A Bihar Megyei Tanács saját forrásaiból és a nagyváradi önkormányzattól kapott összegekből kívánja biztosítani az újjászervezett múzeumi egység  megfelelő működéséhez szükséges anyagi támogatásokat.

Megújul a Bazárépület passzázsa

Hamarosan elkezdődhet a Bazárépület passzázsának felújítása. A Madách utcát a Fő utcával összekötő átjáró rehabilitációjának műszaki dokumentációja elkészült, a műszaki-gazdasági mutatókat pedig még e hónapban megszavazhatják a városatyák.

A Bazárépület tulajdonosai és a váradi önkormányzat, tavaly húsz évre szóló megegyezést kötöttek a passzázs felújítására és üzemeltetésére. A Nagyváradi Helyi Tanács tavaly januári ülésén elfogadott határozata értelmében a felújításért cserébe ennyi időre kapja meg annak használati jogát.

Az átjáró hasznos területe 99,08 nm. A rehabilitáció során tatarozzák majd a passzázs homlokzatát, a bejáratok korszerű zárás-nyitás rendszerrel működő automata üvegajtókat kapnak, valamint megújul a világítás is. A nagyváradi városháza által elvégzendő munkák értéke 742 683 lej (áfa nélkül).

A rehabilitáció után az átjáró a város intézményeivel közösen szervezett, különféle kulturális és művészeti eseményeknek ad majd otthont.

A nagyváradi teátrum szomszédságában lévő ingatlan a színházzal egy időben épült, ideiglenes jelleggel, hogy a nagyszabású befektetés költségeit visszatérítse az építő-tervező, ifj.Rimanóczy Kálmán számára. Az épületet ma is rendeltetésszerűen használják, az emeleten lakások, a földszinten bolthelyiségek vannak. A bazár felépítéséhez több régi épület, a Sáfrád-, a Mayr-, a Weislovits- és a Hillinger-féle házak lebontása után kerülhetett sor, ez nyitotta meg az utat a színház felépítéséhez is. Az első házat 1899. nyarán kezdték bontani. A bazár és a színház alapozását is egy időben kezdték el és 1900. október 30-án már állott is a Bazárépület. Az építő eklektikus ingatlant tervezett a város szívébe, amelyet a középrizalitját metsző átjáró, és a rizalit fölötti hatalmas díszes oromzat tesz egyedivé Nagyváradon – olvasható a muemlekem.hu oldalon.

Fotó: az épület látványterve

Magyar nyelvű dadaképző szak indul a városban

A jövő tanévtől bővül a nagyváradi Ady Endre Líceum kínálata: dadaképző szakot indítanak leendő kilencedik osztályosok számára, szeretettel várják tehát azokat a fiatalokat, akik szívesen foglalkoznának pici gyermekekkel.

A nagyváradi Ady Endre Líceum az egyedüli Biharban és a környező megyékben, ahol dadaképzés indul magyar nyelven. A szak líceumi végzettséget kínál, négy év pedagógiai tanulmány után pedig az érettségi előtt szakvizsgát tehetnek a tanulók.

Az iskola vezetését már évek óta foglalkoztatta, hogy szélesíteni kellene a palettát, tavaly pedig meg is kapták a működési engedélyt négy pedagógiai szakra (dada, óvónő-tanító, animátor és mentor), melyek közül egyelőre a dadaképzést indítják el idén szeptemberben.

 A gyakorlatozást is magyar tannyelvű bölcsődékkel és óvodákkal karöltve fogják biztosítani. Ugyanakkor az angol nyelvet is emelt óraszámban tanítják, így a diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a tizenkettedik osztály végén akár angol nyelvvizsgát is letehessenek, illetve sikeres vizsga esetén angol nyelvet taníthassanak az óvodákban. Vidékiek számára bentlakást és étkezési lehetőséget tudnak biztosítani az iskola keretein belül.

Tizenhárom hely áll majd rendelkezésre a dadaképző szakon a 2021–2022-es tanévben kilencedik osztályban. A pedagógiai szakokhoz hasonlóan itt is lesz egy előzetes képességfelmérés, ami már előre biztosítja a dadaképzőbe való bejutást. Ha a járványhelyzet miatt nem változtatják meg, akkor ennek a menetrendje a következő lesz. Május 19-én és 20-án a saját iskolájukban kell elkérniük a nyolcadikosoknak a titkárságról a beiratkozási lap mellékletét, ezzel május 24–25-én beiratkoznak az Ady-líceum titkárságán, majd május 26–28. között egy előzetes képességfelmérésen kell részt venniük. Május 31. az eredményhirdetés dátuma. Ezután pedig részt vesznek az országos felmérő vizsgán. További részleteket találni az iskola honlapján, a www.adyliceum.ro oldalon, vagy a titkárságon is lehet érdeklődni.

Forrás: http://www.adyliceum.ro/

Műemlékké nyilvánították a Sonnenfeld Palotát

Hivatalos védettséget kapott február 17-től Nagyvárad szecessziós épülete, a Sonnenfeld Palota, miután megjelent az ingatlan B-kategóriás bejegyzéséről szóló határozat a Hivatalos Közlönyben.

Nagyvárad belvárosában az 1911 és 1913 között Spiegel Frigyes tervei alapján épült Sonnenfeld-ingatlan 2018 decemberében került az Iskola Alapítvány tulajdonába. A magyar épített örökség szerves részét képező ingatlan egy 2.252 négyzetméteres telken helyezkedik el, és összességében több szinten közel 5.500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.

Az Alapítvány tervei szerint egy önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznánk létre, amelyben a már ott működő Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet.

A műemléké nyilvánítás folyamatával párhuzamosan 2020 végére sikerült bejegyeztetni az ingatlan telekkönyvében a pontos telekhatárokat és korrigálták az elmúlt években részben engedély nélküli építkezések kataszteri nyilvántartását is. Az építkezési engedély megszerzése folyamatban van, az Alapítvány urbanisztikai engedéllyel rendelkezik, így elkezdődött a köztes hatósági engedélyek beszerzése, valamint az építkezési és kivitelezési tervek véglegesítése.

Az ingatlan bérlőinek szerződései 2020. december 31-én lejártak, az ingatlant a nagyközönség előtt április elejétől lezárják, ugyanis egy építési terület lesz, amely fölött a rendelkezési jogokat átadják egy fővállalkozónak. Az Alapítvány az épület teljes körű felújítását tervezi: mind az utcai front felőli szecessziós részt, mind pedig az udvar hátsó részén levő régi nyomda épületét felújítják. Elsősorban statikai problémák, illetve részben funkcióváltás miatt a hátsó épület jobb oldali első szárnyát teljes mértékben átalakítják. A felújítás ideje alatt minden egyéb tevekénység szünetelni fog.

„Az Iskola Alapítvány számára, amikor ingatlant készült vásárolni Nagyváradon, elsődleges szempont volt a helynek magyar jellege, és az is, hogy a nagyváradi magyar közöség által ismert ingatlan legyen. A 100 éves történettel rendelkező Sonnenfeld Palota és nyomda többek között a Szigligeti Színház és a Moszkva Kávézó tíz éves tevékenységének köszönhetően emblematikus helyszínként vonult be a köztudatba. A mi célunk az is volt, hogy kiszámítható jövőt tudjunk biztosítani azoknak a kulturális szervezeteknek, akik már ott működtek, illetve újakat tudjunk létrehozni” - nyilatkozta Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke.

Az épületegyüttes felújítása várhatóan az idén nyáron elkezdődik. Az Alapítvány nagyváradi ingatlanberuházását a Magyar Kormány támogatta 2,47 milliárd forinttal.

Forrás: rmdsz.ro

Jól halad a városháza teljes felújítása

2019 ősze óta zajlik a nagyváradi városháza felújítása. A külső munkálatoknak mintegy nyolcvan, a belső munkálatoknak pedig negyven százalékát végezték el eddig. Az eklektikus stílusú épületegyüttest, melyet egykor ifj. Rimanóczy Kálmán tervezett, Pafka Ernő, nagyváradi építész tervei alapján, az eredeti építészeti terveknek megfelelően állítják helyre.

A városháza teljes felülete 5 508 négyzetméter, a beépített terület 1 137,4 négyzetméter, az épülethez 765,3, nem külső terület tartozik. Az épület négyszintes: van egy alagsora, földszintje, két szintje és egy óratornya.

A magyar épített örökség szerves részét képező épületet, mely 2016 óta szerepel a Történelmi Műemlékek listáján, a felújítás után részben a látogatók előtt is megnyitják.

A turisták által látogatható terek között a tervek szerint szerepel a Szent László tér felőli főbejárat, a díszlépcső, az első emeleti folyosó, a Rimler Károly volt polgármester nevét viselő kisterem és annak előszobája, a Traian Moşoiu tábornok nevét viselő díszterem, valamint a polgármesteri tanácsadók irodája.

Az eddig elvégzett belső munkálatok között van: a földszinti az első emelet főhomlokzati ablakainak cseréje, a másodlagos lépcsőház felújítása, az előcsarnokok fal- és mennyezeti díszítéseinek restaurálása; a bejárati csarnok és a folyosók kandelábereinek és világítótesteinek felszerelése; megújult az első emeleti volt házasságkötő terem; beépítették a liftet a földszinten; felújították a mozaikpadlókat. Január végén megkezdődött a Traian Moșoiu terem felújítása, jelenleg a csillár restaurálásán dolgoznak. Leengedték, megtisztították az előző festékrétegtől, homokfúvással elvégezték az alapos tisztítását, ezután folyékony aranyfóliával vonták be. A csarnok kupoláját tartó fémszerkezetet újjáépítették, megerősítették. Ugyanezeket a munkálatokat végzik el az első emeleti Rimler Károly teremben is.

Ami a külső homlokzatot illeti, a torony felújításának munkálatai befejeződtek, így az állványokat hamarosan elbontják.

Fotó: Nagyvárad Polgármesteri Hivatala

2021-ben megkezdődik a Szacsvay Imre Általános Iskola felújítása

Felújítja a Szacsvay-iskola Eminescu utcai főépületét a nagyváradi önkormányzat, az erre vonatkozó kivitelezési szerződést december 16-án írták alá.

A Szacsvay Imre országgyűlési jegyzőről elnevezett iskola Nagyvárad egyetlen önálló magyar 5–8. osztályos iskolája. 2011-ben jött létre az egykori 9-es és 14-es (Dacia) iskolák magyar osztályainak egyesítéséből. A leromlott állagú épület felújítását mostanáig az akadályozta, hogy évtizedekig visszaszolgáltatási per tárgyát képezte: az érte pereskedő római katolikus egyháznak azonban végül nem sikerült visszaszereznie. Az ingatlan tavaly állami tulajdonba és a nagyváradi önkormányzat kezelésébe került.

Az egykori Szaniszló, ma Eminescu utcán az iskolának két főépülete és négy melléképülete van, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint egy melléképületet lebontanak, a többit pedig teljes egészében felújítják.

A munkálatok magukba foglalják a homlokzatok rehabilitációját, az épületek hőszigetelését, valamint a közmű-hálózatok felújítását.

A kivitelező a Vitan Exim Kft. és a BHProinv Kft. alkotta konzorcium, a munkálat értéke 4.495.200 lej áfa nélkül, a kivitelezési időszak 18 hónap, ebből két hónap a tervezésre szánt idő.

A munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat a város saját költségvetéséből biztosítja, erről a városi tanács októberben döntött.

Mezey Lajosnak, Nagyvárad első fotográfusának állítottak emlékművet

December 11-én, szűk körben, de az eseményeket az online térben, élőben közvetítve avatták fel a nagyváradi Rulikowski temetőben Mezey Lajos, egykori nagyváradi fotográfus emlékművét. A Személyiségek sétányán található emlékmű felállítását az Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület kezdeményezte, alkotója Deák Árpád nagyváradi szobrász.

A nagyváradi székhelyű Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület kezdeményezésére, a járványhelyzet ellenére is méltóképpen igyekszik megemlékezni a város Mezey Lajos születésének 200. és halálának 140. évfordulójára.

A Nagyváradi Múzeum – Kulturális Központ, az “Euro Foto Art” Nemzetközi Egyesülettel és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel együttműködve, a Körösvidéki Múzeum támogatásával bicentenáriumi rendezvénysorozatot szervezett. Ennek keretében avatták fel a Rulikowski temetőben Mezey Lajos emlékművét.

Az eseményen, melyet az Euro Foto Art Egyesület facebook oldalán élőben közvetítettek, egy festőállványon felállították azt az emléktáblát is, amelyet a Pavel utca 5. szám alatti ház homlokzatán szerettek volna leleplezni, ugyanis ebben az épületben működött az első váradi fényképészeti laboratórium és stúdió. Erre azonban nem kerülhetett sor, ugyanis az épületben lakók közül egy személy nem írta alá azt a beleegyező nyilatkozatot, amely szükséges lett volna az emléktábla kihelyezéséhez.

A temetőben megtartott eseményen beszédet mondott Angela Lupșea, a városi múzeum igazgatója és Tóth István, az Euro Foto art Egyesület elnöke, a bicentenáriumi rendezvénysorozat kurátora és koordinátora.

Az eseményt követően bemutatták azt, az alkalomra készített, fekete-fehér katalógust is, amely váradi fotóművészek képei mellett Mezey Lajos korabeli fotográfiáit is.