Nevezetességek, látnivalók

Ezeréves történelmi múltja, építészete, a fennállásához kapcsolódó mesék és legendák mind-mind olyan vonzerőt és eredetiséget kölcsönöznek neki, amely méltán emelte a régió egyik legfontosabb idegenforgalmi célpontjává.

A szecessziós építészet gyöngyszeme. Az épületegyüttes megépítésére kiírt pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el. 1907-ben kezdték el építeni a régi Fekete sas fogadó helyén Sztarill Ferenc irányításával, 1908 decemberében pedig már be is fejezték az építkezést. Az épületegyüttes, amely két eltérő méretű, aszimmetrikus tömbből áll, amelyeket egy harmadik, középső, jóval bennebb álló köt össze, egy színháznak, egy bálteremnek, egy kaszinónak, és többek között irodáknak is otthont adott. 

A nagyváradi Barokk-palotaként közismertté vált római katolikus püspöki palota építését, 1762-ben báró Patachich Ádám püspök kezdeményezte abból a célból, hogy az egyházmegye központjaként szolgáljon. A palotát és az egész barokk városnegyedet a 18. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte. 1971-től a megyei múzeum működött itt, majd kiköltözése után, 2018-ban, a magyar kormány mintegy kétmilliárd forint értékű támogatásának köszönhetően, elkezdődhetett teljese felújítása.

Az Ady Endre Emlékmúzeumnak az egykori Müller-féle cukrászda (Mülleráj) ad otthont, egy műemléképület, amely a 19 – 20. század fordulóján igen népszerű volt a váradi értelmiségiek körében. Ez a bájos, teraszos lokál egyik kedvenc helye volt a fiatal Ady Endrének. A múzeumot 2019-ben bezárták, majd A Bihar Megyei Tanács, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete partneri együttműködésében, február 28-án, hivatalosan is újranyílt. 

A települést egykor Villa Sancti Martininek, az itteni Félix-fürdőt pedig Szent Márton-fürdőnek nevezték. A település a várad-előhegyi prépostság ősi birtoka volt, majd pedig a Szent István káptalané. Az egykori Szent Márton település a mohácsi vész után teljesen elpusztult, csak 1716-ban állíttatta helyre és népesíttette be Helcher Félix premontrei kanonok, és a szomszédságában lévő Félix-fürdővel együtt a premontreieké lett. Róla kapta a település a mai nevét. Az itt feltörő vizet Európa leggazdagabb hévízforrásának tartották. A fürdő vizét az 1800-1900-as években csúz, idült bőrkiütések, köszvény és aranyeres bántalmak ellen használták. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Központi járásához tartozott, ma közigazgatásilag Váradszentmártonhoz. Legnépszerűbb strandjai a Félix és az Apolló, de ma már akvaparkja is van.