Blog - Végre megújulhat a nagyváradi volt Pénzügyi palota

A megyei önkormányzat legutóbbi rendes ülésén elfogadták a Fő utcai egykori Pénzügyi palota felújítását célzó projekt aktualizált műszaki-gazdasági mutatóit. Ebben az épületben kap helyet a Bihar Megyei Tanács. A város egyik legimpozánsabb palotáját, hosszú pereskedés után, bírósági ítélettel 2012-ben a nagyváradi római katolikus püspökség visszakapta, de a megyei tanács és a hozzá csatlakozó nagyváradi önkormányzat megfellebbezte a döntést. Ezt követően a legfelsőbb bíróság 2016. december 16-án, arra hivatkozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át, visszaállamosította. Az egyház szerint viszont mindent kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az Irgalmas rend a Pénzügyi Palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, illetve, hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki az 1948-as államosítási rendelet alapján, amit a telekkönyvi bejegyzések során 1962-ben és 1967-ban is megerősített.

Nagyvárad - A Körös-parti Párizs

Szent László királyunk a 11. század utolsó harmadában a bihari püspökség székhelyét ide helyezte, és örök nyughelyéül is az itteni székesegyházat választotta. A 12-13. századra Várad lett a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb vallási és szellemi központja. Vitéz Jánosnak köszönhetően a 15. században itt alakult ki a magyarországi humanizmus első jelentős műhelye. Az ország három részre szakadása után Várad volt Erdély legfontosabb végvára, és a fejedelemség második fővárosa. A modern magyar irodalom is itt, Ady Pece-parti Párizsában született meg, a huszadik század első éveiben. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt. 

Nagyvárad (románul Oradea) ma Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A régió legnagyobb városa.

 

Nagyváradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.