Blog - Megemlékezést tartottak Rhédey Lajos szobránál

A hagyományokhoz híven, idén is megemlékezést tartott Rhédey Lajos gróf nagyváradi szobránál az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint nagyváradi civil szervezetek. A Rhédey-kertben megtartott eseményen rövid beszédet mondott Csomortányi István, a Néppárt országos elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt partiumi ügyekért felelős országos alelnöke, a szobor 2018-as felállításának kezdeményezője és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, valamint koszorúzásra is sor került. A megemlékezésen új, többnyelvű információs táblákat is avattak, valamint koszorúzásra is sor került. Gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás szobrát 2018. június 18-án leplezték le, a róla elnevezett nagyváradi parkban, a 6. Szent László Napok rendezvénysorozat nyitónapján. 

Nagyvárad - A Körös-parti Párizs

Szent László királyunk a 11. század utolsó harmadában a bihari püspökség székhelyét ide helyezte, és örök nyughelyéül is az itteni székesegyházat választotta. A 12-13. századra Várad lett a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb vallási és szellemi központja. Vitéz Jánosnak köszönhetően a 15. században itt alakult ki a magyarországi humanizmus első jelentős műhelye. Az ország három részre szakadása után Várad volt Erdély legfontosabb végvára, és a fejedelemség második fővárosa. A modern magyar irodalom is itt, Ady Pece-parti Párizsában született meg, a huszadik század első éveiben. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt. 

Nagyvárad (románul Oradea) ma Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A régió legnagyobb városa.

 

Nagyváradi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.